free web counter
Garázdasági világválság
Részletesebb közvéleménykutatás az olvasók hitéről
Rólam
copyright: Brendel Mátyás
e-mail: math (at) freemail.hu ((at) = @)
Franciaország blog (új)
Sci-fi-blogregény
Blog a Bochumi tartózkodásomról
Blog finnországi életemről
Blog az általános gondolataimról
Honlap
- math békepap: én elfogadom mindezt magyarázatnak, de mentségnek nem.»
- békepap kedves math,
szerintem kicsit túlreagálod a dolgot, mint sok más túl okos ember: a politikusok nem tudósok, filozófusok, eleve nem "értelmiségiek". amit mondanak, az a szavazők százezreinek-millióinak szánt üzenet, és valljuk be, a nagy többség leszarja a tudományos igényességet (ez nem értékítélet: kinek a pap, kinek a papné ugye...»
Tartalom
Javaslat a SZEMA valláspolitikai programjára
Ateista és Agnosztikus találkozó
Orbán Viktor istenes alkotmányt akar
Ateista és Agnosztikus Klub a Facebook-on
Antony Flew és London
Ateista nyári tábor Angliában
Madalyn Murray O'Hair, az Amerikai Ateista
A német, ateista buszkampányról
Hit, vallás, ezotéria, áltudomány
Vágó István "ezoterikus" klubja: a Szkeptikus Társaság
Egy vallási nevelőnőt gyilkossággal, nemi erőszakkal, gyerekrablással és gyújtogatással vádolnak
Az ideológiai elkötelezetlenség mellett kiállt óvónő megpróbáltatásai
Marx és a bíboros
Tudományosság és reprodukálhatóság
Sam Harris: The End of Faith
Létező kereszténység és létező szocializmus
Carlin: A tízparancsolat (paródia)
Korszellem: vallás
Hiszem vagy tudom? Vitaest az Akadémián
Zagyva hit a hamvasztásról
Az intuícióról
Pálinkás József, az MTA elnöke szembe megy a tudománnyal, és a modern Európával
Hit, gyógyszerek, dohányzás
Tudomány és vallás, jó és rossz alkalmazásáról
FociEB: Megtérek muzulmánnak.:)
A közvéleménykutatás lezárása
Richard Dawkins: God Delusion (hosszabb kritika)
Egy új hírportál: Világi Figyelő
Az egyetlen (The One)
Ratzinger kisajátítja a reményt és a környezet-tudatosságot
A pápaimádat túlkapása
Záróra az Intelligens Tervezésnek
Darwinizmusból ölt-e a finn ámokfutó?
Vizi E. Szilveszter tanúságtétele ízekre szedve
A Dawkins-illúzió jövője
Következik-e a Gödel-tételből a világ megismerhetetlensége?
Előadást tervezünk: Szalai Miklós: "A hitetlenségből vett ateista érv"
Richard Dawkins:The God Delusion
Ateizmus, agnoszticizmus – etimológia, fogalmi összefüggések és egy kis történet
Ateista és Agnosztikus Klub
Imakísérlet
Az intelligens tervezés metafizikai változata: „És akkor mondotta Isten, legyen evolúció”
Szatori
Muzulmán halál
A Deep Fritz számítógép megverte Kramnyikot, a sakkvilágbajnokot
A hit mint gondolkodási hiba
Beszélgetések Istennel
Három didaktikus példa az evolúcióhoz
Mit keresett Isten a nappalimban?
Sakkjáték – az élet értelme
Ide-hivatkozó blogok
Who links to me?
Linkek az ateismusról
Ateista és Agnosztikus Klub
AAK levelezőlista
AAK
az iwiw-en
AAK
a Facebook-on
ateizmus.lap.hu
Ateizmus Honlap
Bevezetés az ateizmusba
Szabadgondolkodó Honlap
Empíria Magazin
Magyar Humanisták és Ateisták Társasága
Más linkek
Critical Biomass blog
Einstein, ismeretterjesztő blog
|
2009. december 16., szerda
::Javaslat a SZEMA valláspolitikai programjára
Főoldalra ajánlom!
Javasolom, hogy a SZEMA programját egy új, valláspolitikai fejezettel egészítsük ki, ehhez alább egy szövegjavaslatot teszek közzé.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya a vallás, az egyházak és az állam kapcsolatáról két fontos elvet rögzít: a vallásszabadságot, az állam és egyház szétválasztását . A két elv szorosan kapcsolódik: nem beszélhetünk vallásszabadságról, ha az állam nem semleges vallási kérdésekben. Sőt, az állam világi, szekuláris jellege is elengedhetetlen.
Sajnos a jelenlegi helyzet szerint az állam vallási semlegessége nem tökéletes, világi jellege pedig sok kívánnivalót hagy maga után. A rendszerváltás után a jobboldalon vallásos túlbuzgalom, a baloldalon pedig lelkiismeret-furdalásból adódó túlkompenzáció volt jellemző, ennek eredménye a Vatikáni Szerződés, amely bizonyos egyházaknak egyenlőbb jogokat biztosít.
Jelentős és hívő vallás-filozófusok is egyetértenek ugyanakkor abban, hogy hosszú távon a vallások szempontjából is az a jobb stratégia, ha egészséges, szabad szférát képeznek, és nem az állam függőségében élnek, hiszen az állam és az egyházak összekapcsolódása nem csak az államot, hanem az egyházakat is torzítja.
Egy a szabad fejlődést kedvelő vallásos világképben is a vallások ideális fejlődési környezete a piaci szférához hasonló verseny, amelyben az egyházakat az emberek igényei működtetik és kontrollálják. Józan ésszel, nem csak ateistáknak kézenfekvő az a gondolat, hogy egy egyháznak nem szabad tovább nyúlnia annál, mint amennyi a híveinek támogatása.
Ennek jegyében szükséges az, hogy az egyházak a saját talpukra álljanak, és lehetőséget kapjanak arra, hogy önállóak, szabadok legyenek, és a híveik tartsák el őket. Az egyházak gazdasági alapja négy fő forrásból kell, hogy táplálkozzon:
- A hívek egyedi adományai
- Az adózók felajánlásai
- Önálló gazdasági tevékenység
- Pályázatok, támogatások
Ami a hívek egyedi adományait illeti, az az egyház és a hívek magánügye, nem kíván szabályozást. Ami az adózók felajánlásait illeti, itt a javaslatunk az, hogy ezt 3%-ra növeljük nem csak az egyházak esetében, hanem az összes célszervezetnél. Ez szükséges ahhoz, hogy egy erősebb civil szféra alakulhasson ki, és hogy lelkiismeret-furdalás nélkül elmondhassuk, hogy az egyházaknak van lehetőségük a hívek támogatásával megélni. Fontos, hogy az egyházak itt a világi civil szervezetekkel egyenlő joggal induljanak. Se több, se kevesebb kiváltságuk ne legyen!
Ami az önálló gazdasági tevékenységet illeti, itt az egyházaknak a vállalkozásokkal kell versenyezniük, és fontos, hogy ebben egyenlő félként vegyenek részt. Hosszú távon ez az egyházak érdeke is, hiszen jó vállalkozás csak olyan versenyből nőhet ki, amelyet nem kényeztetnek el, hanem egyenlő félként állt helyt a versenyben. Ha az egyházak ilyet tudnak, megérdemelten hasznosítják a nyereséget. Ha nem, akkor felesleges „klinikailag” életben tartani őket. Tehát az egyházak vállalkozásaira ugyanaz vonatkozzon, mint bármely vállalatra! Mind könyvelés, mind elszámolás, mind adózás ügyében.
Ami a pályázatokat illeti, itt megint az egyházaknak egyenlő eséllyel, feltételekkel kell indulniuk! Ha az egyházak karitatív, oktatási, műemlék-védelmi feladatot látnak el, akkor azokkal a szervezetekkel, önkormányzatokkal legyenek egyenlő versenyben, amelyekkel konkurensek! Tehát egyenlő feltétellel kapjanak támogatást az egyházi iskolák, a világi-magán és állami iskolák; az egyházi kórházak és a világi-magán és állami kórházak; a templomok és a világi múzeumok! A támogatást pedig nyílt pályázattal szerezhessék meg, és csakis teljesítendő szolgáltatásra, elszámolással!
A 3%-os SZJA felajánlás után a Vatikáni Szerződést fel kell mondani, és a meglévő, igazságtalan törvényeket visszavonni, vagy módosítani!
math
22:21
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. december 15., kedd
::Ateista és Agnosztikus találkozó
Főoldalra ajánlom!
Hosszú ideje újra egybegyűltek az agnosztikusok és az ateisták egy kis találkozóra. Miért hosszú ideje? Mert a kezdeti lendület megtört, a kezdeti lelkesedés alább hagyott, és külföldön voltam.
Most miért gyűltünk össze? Talán mert elég sok új tag jött, akik lelkesek, talán, mert a régiekben is feléledt a kedv, hogy megint csináljunk valamit, legalább beszélgessünk. Van ez így, ahogy az ember időnként rájön, hogy megint kedve van valamihez, amit rég nem csinált, mert már megunta.
Egy kocsmában gyűltünk össze, amelynek nevét nem mondom meg, mert nem fontos. Felmerült az, hogy csináljunk is valamit, de ebből nem sok minden lett. Inkább beszélgettünk.
Miért jó ateistákkal beszélgetni? Valaki megjegyezte, hogy a hitviták olyan szempontból sokkal érdekesebbek, hogy éles véleménykülönbség van. Nos, van az ateisták között is, csak más szinten. Általában más mértékben, és más indokból ateisták. Olyanok is vannak, akik talán nem is mondhatók teljesen bizonyosan ateistáknak. Olyanok is, akikről kiderül, sok olyan dolgot gondolnak, hisznek, ami már eléggé metafizikai dolog.
Ezekben a vitákban ez az érdekes. Hogy hogyan közelítik meg a különféle ateisták a dolgokat. Más és más dolgok a fontosak, mások a megközelítések. Sokan viszonylag bizonytalanok, sokan útkeresők. Nagyon sokan csak annyit tudnak, hogy nem hisznek istenben, főleg nem a keresztény istenben, vagy másik egyház istenében, akikről olyat mondanak, ami ellentmondásos, elfogadhatatlan, képtelenség, ellent mond a tapasztalataiknak, vagy a tudománynak. Nem képesek elhinni mindezt a marhaságot, de csak ezért ateisták. Talán ha a vallások valami jobb elgondolással jönnének elő, még hinnének is. Ki tudja.
Ateistákkal beszélgetni, és hívőkkel hitvitázni azért is jó, mert filozófiáról van szó. Ha az ember sörözget barátokkal, akkor sokszor olyan a beszélgetés, hogy semmi ilyen nem jön elő. Ki gondolná, hogy a csocsó-partnert érdekli az élet értelme, vagy a multiverzum elmélet?
Az ateisták, ha összejönnek, akkor tudják, hogy itt bizony ilyen kérdések fognak előjönni, és nem a barátok közt legutóbbi epizódja. Sokaknak bizonyára van igénye arra, hogy ilyenekről beszélgessen. És hova menjen, ha azért filozófia előadásra még sem akar? "Az olyan száraz", elmélet, nincs közel az életéhez. Nyilván azért jobb ez, mert az ateisták arról beszélnek, ami érdekli őket a filozófiáról.
Hát így látom én, és azt gondolom, az ateisták a továbbiakban is össze fognak járni idővel, mégpedig akkor, amikor szeretnének végre megint egy jót beszélgetni. Ilyen egyszerű ez.
Szóval, aki ateista, vagy agnosztikus, és szeret vitázni vagy beszélgetni Hume-ról, a multiverzumokról, realizmusról és relativizmusról, az csatlakozzon!
Felmerült az is, hogy az ateisták kirándulni menjenek, meg csináljunk valamit. Hát erre kíváncsi leszek. Én végülis ezt most így nem tudom irányítani. Mindenesetre az ilyesmit katalizálhatja a személyes találkozást, ahogy a levelező listát is megélénkítette.
Én így láttam, a többiek talán máshogy.
math
21:53
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. november 26., csütörtök
::Orbán Viktor istenes alkotmányt akar
Főoldalra ajánlom!
"Nekünk nem alkotmányra, nekünk munkahelyekre van szükségünk" Orbán Viktor, 2005.

Lehet, hogy sokan, mint én is, azt gondoltátok, hogy nagy baj nem lehet. Lehet, hogy a világban és Magyarországon nem az ateisták vannak túlsúlyban, de egy olyan országban élünk, ahol legalább bizonyos mértékig szabadok vagyunk. Lehet, hogy szekuláris szempontból sem minden tökéletes még ebben a szabadságban sem (ld. Vatikáni Szerződés), de legalább nagyjából békén hagynak minket, és legalább elvben érvényesül a vallásszabadság, és így az ateisták egyenlősége is.
Lehet, hogy azt gondoltátok, hogy nincs is emiatt szükség arra, hogy az ateisták nagyon szervezkedjenek, és megmozduljanak. A Vatikáni Szerződés ugyan jogtalan, de nem elég ahhoz, hogy aktivizálja az ateistákat, hogy kimozduljanak, és utcára menjenek. Tornyosulni látszik azonban néhány felhő, ami óvva int: össze kellhet még fognunk, tennünk kellhet még valamit a jogaink védelmében.
Orbán Viktor most azt pedzegeti, hogy belenyúlna az alkotmányba, és egy istenes verziót szeretne. Olyat, amiben isten kiemelten szerepel az alkotmányban. A lengyel alkotmánnyal példálózik, ahol isten, a vallás, és a kereszténység a preambulumban sokszor szerepel. Igaz, párhuzamosan szerepel isten és a világi etika, de ez így is hibás, hiszen az alkotmány a világi állam alapokmánya, amely a törvényeket világi elvekre kell, hogy visszavezesse! Értelmetlenség a világi törvényeket világi és egyházi etikára visszavezetni, amikor ezeknek tisztán világi alapja kell, hogy legyen: mégpedig az, hogy az ország népe ezt tartja jónak. Ez, és csak ez lehet az alkotmány alapja. A lengyel alkotmány Lengyelországban is elfogadhatatlan, de Magyarországon pláne nem. Nálunk a keresztény hívek aránya jóval kevesebb. Orbán azt mondta, meg akarja Magyarországnak tartani azt az alkotmányt, amely az országhoz illik. Magyarországhoz nem illik lengyel alkotmány!
Politikai nézeteinktől és az alkotmányunk egyéb részleteiről való nézetünktől függetlenül azt gondolom, abban egyetértünk, hogy ez egy olyan lépés lenne, amit nem fogadhatunk el. Nem árt tehát figyelnünk, és készültségben lennünk, hogy ha komolyra fordul a dolog, léphessünk.
Arra kérek tehát minden ateistát pártállástól függetlenül, hogy alakítsuk ki azt a kapcsolatrendszert, amely adott esetben lehetővé teszi, hogy együtt lépjünk fel egy ilyen változás ellen. Mi az, amit tehetsz? Csatlakozz az Ateista és Agnosztikus Klub valamelyik fórumához, hogy adott esetben elérjünk!
Nézz körül a weboldalunkon , ha többe szeretnél, iratkozz fel a levelezőlistánkra, ha csak passzívan, a háttérben szeretnél elérhetővé lenni, akkor csatlakozz az iwiw-re, ha pedig szeretsz információkat megosztani, olvasni, nézni, akkor a Facebook a legjobb lehetőség.
Időd, igényed szerint, kérlek, lépj velünk kapcsolatba!
math
0:53
- math békepap: én elfogadom mindezt magyarázatnak, de mentségnek nem.»
- békepap kedves math,
szerintem kicsit túlreagálod a dolgot, mint sok más túl okos ember: a politikusok nem tudósok, filozófusok, eleve nem "értelmiségiek". amit mondanak, az a szavazők százezreinek-millióinak szánt üzenet, és valljuk be, a nagy többség leszarja a tudományos igényességet (ez nem értékítélet: kinek a pap, kinek a papné ugye...»
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. november 16., hétfő
::Ateista és Agnosztikus Klub a Facebook-on
Főoldalra ajánlom!
Az Ateista és Agnosztikus Klubnak eddig volt weboldala, levelezőlistája, és az iwiw-en is jelen voltunk.
A Facebook azonban olyan lehetőségeket kínál, amelyet kár volna kihagyni. Leginkább arra gondolok, hogy ott könnyen fel lehet dobni pár linket, videót. A youtube-on például ezernyi érdekes, fontos vagy szórakoztató anyag van, és bizonyára sokakat érdekel, ha kap ezekre néha egy-egy kis hivatkozást.
Tehát Ateista és Agnosztikus Klub most már a Facebook-on is. AAK
Twitter még nincs, mert nem látom az indokát, hogy ateistákat ezzel zargassunk.
math
14:22
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. augusztus 14., péntek
::Antony Flew és London
Főoldalra ajánlom!
Nemrégiben Londonban jártam, amiről be is számoltam. Itt a második nap estéjét emelném ki, amikor is este felé a Tottenham Court Roadnál lyukadtam ki némi buszozás után a híres, piros, emeletes buszokon.
Itt láttam, hogy "ezen az úton van az összes könyvesbolt", így leszálltam. Nekem könyvesboltba menni nagyon "veszélyes", mert legszívesebben egy tonna könyvet vennék, amit kifizetni még csak ki tudok, de hazavinni nem. És elolvasni sincs időm. Azért lenyűgöző volt, hogy végre egy boltban 3 polcnyi filozófiát találtam. Ilyen azért nem sok helyen van. Komolyan itt sok könyv érdekelt volna, de sajnos még időm sem volt végignézni őket. Láttam pár tudományfilozófiai bevezető könyvet, ami jól jönne majd a vizsgákhoz. De nem találtam őket elég jónak, és végül is szerintem ezeket le tudom majd tölteni.
Az utolsó könyvesbolt, amibe benéztem a Foyles volt. Ez olyan hírhedt, hogy még a google maps is bejelöli.
Itt a vallási részleg nyűgözött le, mert a könyvek egy tetemes része ateista, szekuláris vagy kritikus volt. Ilyen is csak Angliában lehet, Richard Dawkins "hazájában". Volt egy könyv a szekularizmus történelméről, csak az elég drága volt, és tudom, "soha nem olvasom el".
Egyébként igényesebb könyvek mellett ateista oldalról is voltak olyan könyvek, amelyek egyszerűbbek voltak: válasz valakinek a valamijére, nem megfelelő irodalmazással, és hasonlók. Persze vallásos könyvből ilyen még több volt.
Végül egy Antony Flew könyvet vettem meg. Az a címe, hogy "God, Freedom and Immortality: A Critical Analysis." Máshol szerintem nem találnék meg szerintem. Ezt Antony Flew még azelőtt írta, hogy szenilitásában megtért volna. Érdekes témák vannak benne, mint a szabad akarat, és az élet értelme. Ugyanakkor Flew stílusa nekem nem teljesen tetszik. Nem egészen kristálytiszták a gondolatmenetei, talán nem is dolgozta ki rendesen ezt a könyvét. Híres filozófus, megtehette. Azért érdekes volt, és amíg a gépre vártam, sokat elolvastam belőle.
Van benne egy érdekes fejezet a "halál" utáni élet kritikájáról. Érdemes elolvasni. Azon kívül egyáltalán a descartesi dualizmus (test-lélek) problémáiról is. Kevesen tudják, hogy ezek a hitek nem csupán igazolatlanok, hanem fogalmilag tarthatatlanok.
Flew érvelése elég határozott, egy kicsit kipofozva tényleg egészen erős. Nehéz elképzelni, hogy miért térhetett meg. Illetve most már utána olvastam, hogy miért. Hát,alighanem a szenilitás.
math
23:03
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. július 28., kedd
::Ateista nyári tábor Angliában
Főoldalra ajánlom!

Most láttam a BBC-n egy érdekes hírt, hogy Angliában, Sommersetben szekuláris nyári tábort szerveznek. Ahogy a hírből kitűnik, nem csak ateistáknak, és nem annyira vallásellenesen, hanem éppen csak nem vallásos alapon. Hasonló tábor honlapját találtam meg Amerikában.
A gyerekeket kritikus gondolkodásra, szkeptikusságra, racionális gondolkodásra, tudományra tanítják. Etikát, kooperációt és közösséi érzést, empátiát is át kívánnak adni a gyerekeket, de nem vallásos alapon.
Néhányan a változatosság miatt vannak itt, a szülők a gyereknek választási lehetőséget kívánnak adni. Vagy csak megunták a vallásos cserkésztáborokat. A riport úgy fogalmaz, hogy ebben a korban nem arra tanítkák a gyerekekt, mit gondoljanak istenről, hanem arra, hogyan gondolkodjanak róla.
A riport záró gondolata: "Az élet szép, hozd ki belőle a legtöbbet, amíg tart".
virtus
math
20:07
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. július 3., péntek
::Madalyn Murray O'Hair, az Amerikai Ateista
Főoldalra ajánlom!
Egy furcsa élet, egy érdekes személy, pár zavarba ejtő tény és egy megdöbbentő halál.
Ez a téma most pottyant elém egy BBC-film beharangozója kapcsán. Nem tudom, hogy mikor vetítik, lehet, hogy nem fogom látni, de annyi adatot sikerült megjegyeznem, hogy az Interneten utána néztem. Több érdekes felvétel megtalálható viszont a youtube -on. Az Amerikai Ateista az egyik legfontosabb ateista szervezet a világon, melyet Madalyn Murray O'Hair alapított, és évtizedekig vezetett. Valójában ez pontosításra szorul, hiszen a szervezetnek szinte alig volt más aktív tagja, mégis ismert volt az egész országban. Miért is? Mert Madalyn Murray O'Hair elért valamit, ami nagy eredmény volt, sokakat felháborított, és ezután ezen az alapon tulajdonképpen ateizmusát médiajelenséggé építette ki. Az a bizonyos nagy eredmény pedig az volt, hogy Madalyn perelt először azért, hogy fiának az iskolában ne kelljen kötelezően imádkoznia, Bibliát olvasnia. Ő nyert először ilyen pert, és mivel az USÁ-ban precedens-jog van, ezért ez meghatározta, hogy végül is egész országban megváltoztatta ezt a gyakorlatot. Ez végül is helyes, még egy szekuláris, vagy mérsékelt vallásos is elismerheti, a vallásszabadság nevében. Madalyn végül is a bíróságon, az alkotmány nevében nyert. Az alkotmányt pedig kevés amerikai mondaná helytelennek. Ellenségei mégis millitáns ateistának nevezik, és igazság szerint valóban élénk, ironikus, szókimondó, de valójában mai mércével mérve már nem is olyan rendkívül különös jelenség. Felvételeit hallgatva ma már sok érdekes gondolatot hallgatunk, és ami akkoriban sokkoló szókimondás lehetett, az ma már mindenképpen meggondolandó gondolat. Személyisége mégis zavarba ejtő. Pályafutása rendkívül eklektikus, magánélete hektikus. Nem olyannyira, hogy emiatt el kéne manapság ítélni, hiszen csupán többször ment férjhez, házasságon kívül született gyereke, és bevallottan szabadosan élt. Ma ez már megszokott, és bármely ember felvállalhatja. Sok ember legfeljebb azt mondaná, hogy egy szervezet vezetőjétől, egy okos embertől mást várnánk el. Ebben itt most nem nyilatkozok, mert nem gondolom, hogy az ateizmushoz egyetlen helyes erkölcs kapcsolható, így ha elítélem, ha védem, akkor is bizonyos ateistáknak ellent mondanék, és nem ez a célom itt. Hasonlóan zavarba ejtő az, hogy nyilvánvalóan az ateizmusa egy erős baloldalisághoz, anarchikus nézetekhez kötődött. Ez pedig azért gond, mert természetesen az ateizmushoz egy helyes politikai nézet sem köthető Sokaknak a kommunista nézetek ijesztőek. Mind az akkori USÁ-ban, mind pedig a mostani kelet-európai országokban ez egyértelműen valami negatívot jelent. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy szó sincs arról, hogy a kommunizmus és az ateizmus szükségszerűen összekötődik. Ha valaki Madalyn életéből ilyen képet olvas ki, az becsapja magát. Hasonlóan problémás lehet az, amit az életrajzának részleteiből ki lehet olvasni. Ateizmusa, harcossága kétségtelenül személyes indíttatású is. Látszik, hogy Madalyn egyrészt mindenképpen valami ellen harcolni akart, és amikor az ateista harcot megtalálta, akkor onnantól értelmet nyert az élete. Ez szép is, és azért gond is van vele. Nincs azzal semmi baj, ha valakinek van egy nagy életcélja, egy nagyon fontos téma, ami leköti. Hiszen legnagyobb hírességeink mind ilyen emberek, akik nagyon koncentráltak valamire, és az életük arról szólt, amiben jók voltak. És azért voltak jók benne, mert "rögeszméjükké vált". Ugyanakkor halvány határ van az életcél, és a valóban negatív rögeszme között. Nem mindegy, hogy az az idézőjel ott van, vagy valóban már rögeszméről beszélhetünk. Madalyn pedig ennek már a határát súrolta. Élvezte azt, amikor botrányt keltett, amikor feltűnést okozott, amikor szerepelt. És tudjuk, hogy e mögött milyen pszichés problémák lehetnek. Gond az, ha valaki a feltűnéskeltésért magáért kelt feltűnést. Én nem gondolom, hogy Madalyn esetében ez vészes lett volna, de azt gondolom, hogy még sem lehetett teljesen rendben minden nála érzelmileg. Vannak olyan részletek és vádak az életében, amelyeknek nem néztem utána, és így nem tudom, mi az igazság, mindenesetre ezek is zavarba ejtőek. Olvastam olyan vádakról, hogy csalt, sikkasztott a szervezete pénzéből. Ez lehet rágalom is. Az viszont már inkább valószínű, hogy egy alkalmazottja tett ilyet, és ez azért riasztó, mert bizony ez ha másról nem, akkor Madylin emberismeretéről mond valamit. Ez az a bizonyos alkalmazott, aki végül elrabolta, és megölte, hozzátartozóival együtt. Halála megint csak furcsa volt, és megdöbbentően brutális. Kb. egy hónapig tartották fogva őket, pénzügyileg kifosztották, és csúnya, szenvedésekkel teli halált haltak. Ha Madalyn Murray O'Hair csendesebb személyiség lett volna, akkor az ateizmusnak volna még egy nagy mártírja. Ha halála kétezer éve történt volna, és követői csak a szépet jegyezték volna fel, szintén. A mai világ azonban nem ilyen, és nem is nagy baj ez, az ateizmusnak végül is nincs szüksége szentekre. Madalyn élete nem szentkönyvekbe való, hanem egy olyan élet, amelyből sokat tanulhatunk. Ajánlom elsősorban ateisták figyelmébe! Nekünk ateistáknak talán nem olyan szép példakép, mint egy szenteltvízzel tisztára mosott szent, de nincs is ilyenekre szükségünk, mert tisztában vagyunk a realitásokkal. Madalyn pedig csupáncsak emberi volt. Végül is sok beszéde érdekes, különösen, mert egyszerű szavakkal mond el dolgokat Sokszor szenvedélyes, néha kicsit metaforikus, de legtöbbször egészen pontos, és értelmes. Annyira tehát nincs okunk szégyenkeznünk sem. virtus
math
22:26
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. június 11., csütörtök
::A német, ateista buszkampányról
Főoldalra ajánlom!
Az emberek olyasmit mondtak, hogy "mit akarnak az ateisták, hogy a muszlimok elfoglaljanak minket?"
Az ateista buszkampány nem új dolog, egy ideje rendre felmerül a hírekben . Az is megjelent a hírekben, hogy Berlinben is elindult egy ilyen busz. Megtudhatjuk, hogy Berlin többségben ateista, A ZDF reggeli műsorában azonban egy-két érdekességet tudtam meg. Egyrészt video felvételeket a buszról, az emberekről, ahogy végig halad a városon. Másrészt, egy érdekes dolog. Berlinben az ateista busz összetalálkozott egy evangélista busszal. Az egy dolog, hogy egy vita bontakozott ki, de ami érdekes, hogy onnan az evangélikus busz elkezdte követni az ateista buszt. Érdekes fejlemény. Szó volt arról, hogy vajon van-e joga az evangélistáknak hívatlanul csatlakozni az ateista kampányhoz. Azt gondolom, ez lényegtelen kérdés, ugyanis az evangélista busz az ateistáknak tulajdonképpen jó szolgálatot tett: így sokkal nagyobb feltűnést keltettek, bizonyára a hírekben is sűrűbben szerepeltek. Az ateista buszkampány egyik motivációja pont az volt, hogy a különféle egyházak különféle helyeken hirdettek. A kampány egyik nagy nehézsége pont az volt, hogy nem mindenhol vették kézenfekvőnek, hogy ateisták is kampányolhatnak. Itt szó lehet a vallásszabadság sérelméről, ha állami szinten nem engedélyezik, de lehet szó egy reklámcég döntéséről, amelyhez joga van, de jelzi, hogy a társadalomban nem elfogadott, hogy ateisták is reklámozhatnak. Ha azonban az evangélisták a kampányhoz ellen-kampánnyal csatlakoznak, az bizonyos elismerést jelent. Ez már a "szó sem lehet reklámról" taktika feladása. Előrelépés az ateistáknak. A busz Rostockban is járt, ahol viszont nem sikerült pozitív párbeszédbe elegyedni a lakosokkal. Az emberek olyasmit mondtak, hogy "mit akarnak az ateisták, hogy a muszlimok elfoglaljanak minket?" Ez butaság, hiszen az ateisták nyilván nem csak a keresztény istenben nem hisznek, de a muszlimban sem (már amennyiben ez két külön dolog, ami eleve furcsa kérdés egy ateistának: két nem létező dolog esetében mit jelent az, hogy egyezik, vagy különbözik?:) Az értelmesebb, fontosabb kérdés az, hogy ha Európának a kereszténység csak a muszlimok elleni védekezésre szolgál, akkor az egy meglehetősen félresikerült dolog. A muszlimok ellen nyilván nem kell védekezni, ha nem ellenségesek. Egy muszlim török ellen nem kell fellépni, ha békésen, és toleránsan viszonyul Európához. Ha viszont valamilyen konfliktus van, amelyben Európának védekeznie kell, akkor azt szekuláris állami, katonai alapon is megteheti. Nem kell, hogy a pap kereszttel vonuljon a keresztes katonák előtt. Az ateista busz a hír szerint délre, Bajorországba tart, ahol mindenbizonnyal szintén érdekes fogadtatása lesz,a többnyire katolikus lakosok körében. Különféle országokban terjedt el az ateista buszkampány, és tetemes összegű felajánlások történtek. Magyarország ilyen kezdeményezés tudtommal még nincs.
math
21:49
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. június 1., hétfő
::Hit, vallás, ezotéria, áltudomány
Főoldalra ajánlom!
Miben különböznek? Különböznek egyáltalán?

A tudományos, racionalista körök sokszor egyaránt kritikusak a vallásos
hittel és az ezoterikus hittel szemben, sokszor pedig nem. Gyakran
előfordul, hogy egy mozgalom, amely kritikus az ezotériával,
áltudománnyal, parapszichológiával szemben, nem veszi kritika alá a
vallásos hitet. Nagyon sokszor jellemző ez a fajta nézet a tudomány
neves képviselőinél. A vallás kritizálása számukra talán ciki, talán
veszélyes. Cikkeben meg fogom vizsgálni, hogy egész pontosan mi a
különbség a vallásos hit és az ezoterikus jellegű hit között.
Azon mozgalmakat, amelyekről itt szó van, tehát akik az áltudományt,
ezotériát, vagy vallást a tudományt felhasználva kritizálják tudományos
racionalizmus néven fogom megnevezni, jól tudva, hogy a "racionalizmus"
mást is jelenthet. Emiatt a cikk elején rögzítem a szóhasználatot.
Először is induljunk ki a tapasztalati tudomány egy olyan
definíciójából, amely a kérdés szempontjából megfelel. Először is,
amiről itt szó van, az a a vallások és az ezoterikus tanítások elméleti
része, és a kritika szempontjából emiatt a tapasztalati tudomány
elméleti része számít. Sőt, leszűkíthetjük természettudományos
elméletekre is a kérdéskört.
A tudományos racionalizmus
szempontjából tehát a kérdés a természettudományos elméletek
tudományossága. Bár sok filozófus különféle véleménnyel van a tudomány
demarkációjáról, de a tudományos racionalizmus képviselői egyet szoktak
érteni azzal, hogy az elméletek empirikus ellenőrzése és tudományos
igazoltsága az, ami itt definitív. Más véleményeket itt nem veszek
figyelembe, mivel csakis a tudományos racionalizmus nézőpontjából
vizsgálom a kérdést.
A tudományos racionalizmus szempontjából
tehát a tudománytalan olyan valóságról szóló elgondolásokat jelent,
amelyek empirikusan nem ellenőrizhetőek, esetleg empirikusan
ellenőrizhetőek, de nem igazoltak olyan módon, hogy az tudományos
elfogadottságot jelentene. Igazoltság alatt ezentúl azt értem, hogy a
tudományos elfogadás mértékéig empirikusan meg van erősítve az elmélet.
Az tudománytalan esetleg egyenesen szembe is mehet a tudománnyal, azaz
elfogadott tudományos elméleteknek ellent mond.
A példák a
következőek: egy száz százalékos, vagy annál jobb hatásfokú
energia-konvertáló készülék (perpeetum mobile vagy ingyen-energia)
ellent mond a fizika jelenlegi törvényeinek. Aki azt állítja, hogy neki
ilyen van, az áltudományos, hacsak nincs olyan erős igazolása, ami
megdönti a jelenlegi tudományos elméletünket. Ha egészen pontosak
akarunk lenni, akkor természetesen például a statisztikus gázelmélet ad
erre lehetőséget, de olyan kis valószínűséget, ami praktikusan
lehetetlenséget jelent.
Ha valaki azonban azt állítja, hogy van földön kívüli élet, az olyat
állít, ami nem mond ellent tudományos ismereteinknek, de nem igazolt.
Hasonló a Loch Nessi Szörny, és a Jeti esete, bár tudományos
ismereteink alapján a földön kívüli életnek jó esélyt adnánk, míg a
Jeti és Nessi esetére nincs sok esély.
Mégis, alapjában a tudományos racionalizmus nem a valószínűtlen, hanem
az igazolatlan állításokat kritizálja. Például roppant valószínűtlen,
hogy a legutóbbi ötös lottó nyertese pont az a valaki legyen, aki volt,
de ezt a tudomány nem kritizálja.
A kritika szerint az a baj,
hogy ezek a tudománytalan állítások igazolatlanok. Az elv pedig az,
hogy az igazolatlan állításokat nem fogadhatjuk el racionálisan igaznak
(ökonomikusság elve). Egy másik elv, amivel itt indokolni lehet, az
Occam-borotvája: az igazolatlan létezők kiküszöbölhetőek, is ezt is
kell tenni.
A tudományosságnak nem megfelelő nézeteket, amelyek
azonban a valóságról állítanak valamit, tudománytalan
valóság-ideológiáknak fogom nevezni. Fontos, hogy ezek a valóságról
szóljanak. Így tehát nem tudománytalan valóság-ideológia egy zenemű,
ami bár nem tudományos, de nem állít semmit a valóságról. Ebben az
esetben a tudománytalanság egy tudományos racionalistának se lehet gond.
A tudománytalan valóság-ideológiák egy részhalmaza a szűken vett
áltudomány, amely olyan tudománytalan elgondolás a valóságról, amely
nem csak, hogy tudománytalan, de tudományosnak nevezi magát. Az
áltudomány ezen lészűkítését lehet vitatni, vannak esetek, amikor
áltudománynak neveznek elgondolásokat, amelyek nem állítják
tudományosnak magukat, de én most így fogok kategorizálni, mert
szükségem van erre a halmazra.
Nos, ezek után nézzük a vallásos
és ezoterikus hitet. Vallásos hit alatt a következőkben mindazokat a
hiteket értem, amelyek valamely vallásnak nyilvánított rendszerhez
tartoznak, vagy ahhoz hasonlatosak. Vallásos jellegű hitnek lehetne
nevezni ezen túl olyan hiteket is, amelyek messze állnak bármely
elfogadott vallástól, erre még vissza fogok térni.
Mi jellemző
ezekre a vallásos hitekre? Először is mi az, ami ugyan jellemző, de nem
foglalkozok most vele? Egyrészt a vallásos hitekhez sokszor kapcsolódik
egy erkölcsrendszer. Ezen erkölcsrendszer is sokszor kritika tárgyát
képezi, de engem most nem ez érdekel. A tudományos racionalizmus
általában nem a vallások erkölcsével van elfoglalva. Ezzel a liberális,
a világi erkölcsi nézetek foglalkoznak.
Az oka, ami miatt a
tudományos racionalizmus az erkölccsel nem foglalkozhat, hogy nincs
tudományos etika. A tudománynak nem feladata és nem tudja megmondani,
hogy mi az "igaz" erkölcs. Így tehát nincs tudomány, amivel szembe
lehetne állítani a vallásos erkölcsöt. Más szempontból lehet kritizálni
a vallásos etikát, de ez itt nem lesz téma.
A vallásra az
itteni szempontból az jellemző, hogy nem tudományos dolgokat állít a
világról, azaz, tudománytalan valóság-ideológia. Modern korunkban a
vallás általában nem áltudomány az ezen cikkben leszűkített értelemben,
mert nem mondja tudománynak magát.
A vallás olyan tudománytalan
valóság-ideológia, amely nagyon sokszor egyenesen ellent mond a
tudománynak. Például az, hogy egy több órája halott ember feltámadjon,
az a biológiai ismereteinknek ellent mond. Biológiai ismereteink
szerint több óra alatt olyan folyamatok zajlanak le, ami nem fordítható
meg olyan egyszerű módon, ami Jézusnak rendelkezésre állhatott. Jézust
itt embernek feltételezzük. Megint, ha pontosak akarunk lenni, van itt
egy olyan kis valószínűségű lehetőség, ami praktikusan lehetetlen.
Időnként lehetséges, hogy a vallásoknak olyan állításaik vannak, amik
szimplán nem igazoltak Így például az, hogy a lourdes-i víznek gyógyító
hatása van, nem igazolt, de nem lehetetlen. Persze attól függ, hogy
mire gondolunk.
Például tudományosan elképzelhető volna, hogy a
rák gyógyítására van valamilyen anyag, és az éppen a lourdesi vízben
fordul elő. Erre nincs semmi igazolás, és valószínűtlen (kb, mint a
Jeti), de nem lehetetlen.
A vallásos hitek általában bizonyos
transzcendens létezőkről és folyamatokról szólnak. A lourdesi vízről
tehát nem egyszerűen azt hiszik, hogy egy csodálatos anyag van benne,
hanem, hogy isteni gyógyító ereje van. "Szűzmáriai", de ez már a dolog
nevetséges részlete.
A transzcendens és nem transzcendens
dolgok megkülönböztetése viszonylag világos. A transzcendens egy másik
világ létezője. Van itt természetesen egy probléma, amire már Descartes
is rájött: ha a másik világ nincs empirikus kapcsolatban a mi
világunkkal, akkor hogyan van hatása? Akár gyógyító, akár más. Ha
viszont empirikus kapcsolatban van, akkor mitől transzcendens?
Filozófiailag tehát már a transzcendens, mint olyan is problémás, de ettől a problémától eltekintünk.
Ezen problémától eltekintve a transzcendensről általában azt mondják,
hogy empirikusan igazolhatatlan. Nem az, hogy igazolatlan, hanem
elvileg is igazolhatatlan. A tudományosság szempontjából ennyi elég is
a kritikához, ha ugyanis empirikusan igazolhatatlan, akkor nem
tudományos. A transzcendenssel szembeni kritika tehát általában a
tudományos igazolatlanság. A vallás pedig emiatt a tudományos
racionalizmus kritikája alá kell, hogy kerüljön.
Ebben még sem
következetes minden ilyen mozgalom, sokszor csak a nem vallásos hiteket
támadják. Indokolt lehet ez? Mi a különbség?
Az ezoterikus
tanok sokszor nem transzcendensek. Az asztrológiát például el lehet
képzelni úgy, hogy a bolygók a földi életre valamilyen anyagi hatással
vannak, amelyről a tudomány nem tud. Eben az esetben az asztrológia nem
is mond kifejezetten ellent a tudománynak, csupán nem igazolt.
Az asztrológiával szemben a tudományos racionalizmus leggyakoribb érve,
hogy a hatásmechanizmust félre téve, először is a hatást kellene
igazolni. A tudományos racionalizmus az asztrológiát az igazolás
hiányában nem fogadja el, illetve kritizálja.
Van pár negatív
kísérlet az asztrológiával kapcsolatban, amelyek cáfoló jellegűek olyan
értelemben, hogy nem pozitív statisztika hiányáról van szó, hanem
statisztika a pozitív összefüggés hiányáról.
Ezek azonban még
sem cáfolnak véglegesen, hiszen ha lenne ellenőrzött kísérletben
statisztika korrelációról, akkor mindezen a kísérletek jelentősége
szerte foszlana. Bármikor kiderülhetne az, hogy az asztrológia bizonyos
esetben működik. Ezzel nem az asztrológiát védem, csak azt szögezem le,
hogy a tudományos racionalizmus az asztrológiát az igazoltság hiánya
miatt kritizálhatja, nem a cáfolás miatt.
A hatásmechanizmus
kérdése másodlagos, hiszen ha volna hatás, akkor hatásmechanizmus
hiányában a tudománynak azért el kéne fogadnia azt.
A
hatásmechanizmus csak azért fontos, mert az asztrológia hívők egy része
egyáltalán nem sugárzásban hisz, hanem egészen más dologban, ami
transzcendensnek mondható. Például egy transzcendens személy, akár
egyenesen isten, vagy egy transzcendens hatásmechanizmus biztosítja a
horoszkópok működését.

Aztán mit is kezdjünk az olyan elgondolásokkal, amely szerint a földi
folyamatok egyszerűen harmóniában vannak az égi folyamatokkal? Vajon ez
transzcendens vagy naturalista elgondolás? Nem lehet megmondani. Ez az
holisztikus elgondolás egyszerűen túl van a transzcendens-naturalista
megkülönböztetésen. Ezzel megint nem védeni akarom, csak jelzem, hogy a
kategorizálás limitált.
Vagy mi a helyzet a föld sugárzásokkal, és a rákgyógyszerekkel? Az,
hogy ezek nem tudományosan igazoltak, azzal is együtt jár, hogy
legtöbbször nincs, vagy nagyon zavaros az elgondolás arról, hogy mik is
ezek. Így azt se lehet tudni, hogy transzcendesnek vagy eviláginak
gondolják-e őket. Avagy tudja valaki, hogy Uri Geller mit mond magáról?
Evilági, vagy transzcendens mágikus képességei vannak?
Ugyanakkor az ezoterikus tanok nagy része emberekkel kapcsolatos.
Emberek gyógyításával, emberek sorsával. Másrészről az ezotéria hívői
szinte kivétel nélkül dualisták, azaz a transzcendens lélekben hisznek.
Tehát tulajdonképpen a legtöbb ezoterikus jelenségben a
transzcendenciának kulcsfontosságú szerepe van.
Milyen
különbség van tehát vallásos és nem vallásos hitek között? A vallásos
hitek általában személyes istenekről szólnak. Igaz, a buddhizmus,
taoizmus és sintoizmus nem. Mindenesetre e nyugati kultúrában a
vallásos hitekre a személyes isten jellemző, és amire még úgy emlékszik
a köztudat, az a politeizmus. A vallás tehát a személyességhez kötődik.
Bár például a Szentlélek egy jó kérdés.
A nem vallásos hitek
általában személytelen energiákról szólnak. De ez nem mindig igaz.
Másrészt ugyan miért is volna fontos a személyesség kérdése? Egy
tudományos racionalistának egy személy az az anyagi világ egy speciális
formája, akire ugyanazok a fizikai törvények érvényesek. Semmi jelentős
különbség.
A transzcendens személyek kérdése eleve abszurdum,
de hogy emiatt különbséget tegyen a kritikájában, az még inkább
abszurdum. Furcsa lenne, ha egy tudományos racionalista azért nem
kritizálna egy elgondolást, mert személyek vannak benne.
A
vallások és a nem vallásos hitek között történelmi különbség is van.
Kevés fiatal vallás van, de előfordul. Az ezoterikus hitek pedig ugyan
sokszor újak, de régiek is vannak. A történelem tehát nem tűnik fontos
szempontnak. Egyébként is miért számítana egy tudományos
racionalistának egy elmélet igazsága szempontjából annak kora? A
tudományos racionalista kifejezetten elutasítja a tradícióra hivatkozó
érvelési hibát.
Láttuk, hogy a transzcendencia szempontjából a
vallásos hitek és az ezoterikus hitek nem különböznek: mindkettőben van
vagy lehet transzcendens komponens, és nem transzcendens komponens.
Mi a különbség a hitgyógyítók és az ezoterikus gyógyítók között? Mi a
különbség a pi víz és a lourdesi víz között? Mi a kólönbség az
asztrológiai statisztikák, és az ima hatástalanságáról szóló
statisztikák között?
Láttuk, hogy mind a vallásos, mind az ezoterikus hit sokszor
kifejezetten ellent mond a tudománynak, de sokszor csupán igazolatlan.
Ebben sincs különbség, és a tudományos racionalistának mindkettőt
kritizálnia kéne.
A vallásos és ezoterikus hitek nem
különböztethetőek meg egymástól semmilyen éles szempontból. Sok
átmeneti forma létezik. Az intelligens tervezés, a kreacionizmus mind
vallásként, mind pedig nem vallásos áltudományként kritizálva van. Az
egyik legismertebb könyv e témában Richard Dawkinstól a Vak órásmester,
ami William Paley kritikájával indul. Egy keresztény apologista
kritikájával.
Az ezotériát, mint new age korunk vallásának
mondják, tehát nyugodtan mondható akár vallásos hitként is. Másrészről
mindenképpen vallásos hitnek besorolt hitek lehetnek meglehetősen
ezoterikusak is. Könnyedén lehet valakinek egy istenről olyan hite,
amely roppantmód ezoterikus, azaz nagyon más, mint a leginkább
elterjedt vallások.
A buddhizmus, a taoizmus és, a sintoizmus,
és más hasonló vallások nem szólnak istenről, talán még a
transzcendencia is kérdéses. Ismét csak azt mutatják, hogy nincs itt
éles határ.
Talán az a különbség, hogy az ezoterikus és áltudományos tanok sok
embert becsapnak, és nagy károkat okoznak? Talán a vallás nem? Melyik
közösségek nagyobbak a legnagyobb ezoterikus vagy a legnagyobb vallásos
közösségek? Melyik szed be több pénzt? Vajon a Vatikán a gazdagabb,
vagy Uri Geller? És melyik az, amely még közpénzt is beszed? Nos, ez
csak a vallás.
Talán a vallás csak ártatlan, nem okoz kárt? Miért, Uri Geller milyen
kárt okoz? Nem csupán szórakoztat? És vajon amikor vallásos tanok
alapján megtagadják az orvosi segítséget, az nem kár? És akkor az
inkvizíció, keresztes hadjáratok, terrorizmus kérdését nem feszegettem.
Nem is akarom itt.

Anyagi téren, és károkozásban sincs különbség, sőt, a vallás ezekben előrébb jár.
Azt gondolom, az előző példákkal sikerült jól bemutatnom, hogy a
vallásos és ezoterikus hit sehogy sem különböztethető meg rendesen, és
semmiféle olyan különbség nincs, ami egy tudományos racionalistának
releváns lehet.
A tudományos racionalistának minden olyan
valóság-ideológiát egyaránt kritizálnia indokolt, ami nem tudományos,
azaz, ami nem igazolt. Legyen az vallás, ezotéria, vagy szűken vett
áltudomány.
Miért nem teszi ezt még sem mindegyik mozgalom? A
történelmi okokból, és ami mögötte van. A hagyományos vallások
történelme régi, emiatt beépültek a társadalomba. A hagyományos
vallások elleni kritika tehát a társadalom részéről nagyobb
irracionális ellenállásba ütközik. A tudományos racionalistának tehát
veszélyesebb lehet ezeket támadni.
Azt gondolom, hogy ez is egy
olyan különbség, ami egyre kevésbé igaz: a new age, az ezotéria
mozgalmai is erősek, és velük is veszélyes lehet kikezdeni. Még sem
lehet a tudományos racionalista gyáva. Nem lehet szempont az, hogy mi
veszélyes, mi nem. A tudományos racionalistának az elvek kellenek, hogy
fontosak legyenek. Az, hogy igaza van.
A tudományos racionalistának tehát nincs mentsége: vallást és ezotériát egyaránt indokolt kritizálni.
math
22:13
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
2009. május 25., hétfő
::Vágó István "ezoterikus" klubja: a Szkeptikus Társaság
Főoldalra ajánlom!
A Szkeptikus Társaság lényegében Vágó István és Hraskó Gábor karrierje építgetésének eszköze.
Bevezetés
Minden társaság más képet mutat magáról kifelé, és más a belső valóság.
Az olyan beszámoló, amely egy társaságot kívülről ír le, az általában
torz, felületes, illuzórikus, sokszor naiv. Másrészt viszont a belső
emberek érdekeltségből sokszor közelebbről látják a dolgokat, ám emiatt
"rózsaszín a napszemüvegük".
Bizonyos történelmi távlatból, bizonyos
jelentősebb társaságok, pártok esetében van lehetőség arra, hogy alapos
tanulmányok után egy kutató esetleg egy objektív és részletes leírást
adjon egy társaságról. Ám ehhez is sok-sok tag és közel álló emlékeit,
nyilatkozatait kell feldolgoznia. Bizonyos levelezések, vagy őszintébb
pillanatokban elkottyantott szavak, kilépő tagok nyilatkozatai nélkül
aligha lehetséges ez.
"Szkeptikus Társaság", mit is gondol az
ember, aki az esetleges szimpatizánsok körébe tartozik? Netán tán azt
is tudhatja valaki, hogy a Szkeptikus Társaság közeli elődje a Tényeket
Tisztelők Társasága, és a Szabadgondolkodó Honlap. Lehet némi sejtése
arról is, hogy miféle viták övezték a névadást. A Szkeptikus Társaság
nem egy filozófiai értelemben szkeptikus társaság, hanem a tudomány
felől szkeptikus az ezoterikus tanok iránt. Nem akarok ezen lovagolni,
mert sokan lovagoltak már, és ez egy olyan dolog, amiben a Társaság
tulajdonképpen tisztázta magát, és bár a név nem teljesen szerencsés,
más neveknek is lett volna hátránya. Nem ez a legnagyobb gond a
társasággal.
Szóval az ember elgondol egy tudományos
világképet szorgalmazó, némi szabadgondolkodó hagyományokhoz
kapcsolódó, feltehetően racionalista társaságot (a racionalizmus
tágabb, nem filozófiai jelentésében). Milyen is egy ilyen társaság
ideális esetben? Nyilván olyan, ahol a tudományos művelődés, a
gondolkodás dominál. A nyitottság értelmes gondolatokra, és a butaság
és felszínesség száműzése. A tudományos elvekhez hasonlóan a kritika,
és az önkritika fontos. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen
társaságot viszonylag értelmes emberek irányítanak, viszonylag értelmes
megbeszélések alapján, demokratikus, vagy kvázi-demokratikus úton. Azt
gondolná, hogy a társaság belső működése is racionális, az is azt
tükrözi, amit a társaság a társadalomban szorgalmazni szeretne.
Egy ilyen társaságtól az ember nyilván nem intrikákat, hatalmi
harcokat, bornírt viselkedést vár. Azt gondolja, hogy a társaság tagja
maguk is szellemileg magas szinten álló emberek, vagy olyanok, akik
törekednek erre.
Megjegyzem, minden társasággal így van ez
valahogy. Valójában természetesen a legdemokratikusabb pártok belső
működése nem annyira demokratikus. A tudományos társaságok belső
működése tele van emberi esendőséggel. Minden társaságra igaz - mint
írtam - hogy kívülre sokkal szebb képet fest, mint amilyen belülről.
Mindig igaz, hogy a társaság gyakorlata lemarad a hangoztatott
elvektől. De azért mégis, vannak olyan társaságok, ahol érezhető az
elvek húzó ereje, a belső tisztulás, a normáknak legalább normákként
való elfogadása.
A tudomány sem attól olyan nagyon jó, hogy a
tudósok annyival "szentebb" emberek, hanem azért, mert azért a
tudományos módszertan legalább, mint norma ott lebeg a szemük előtt, és
mert az intézmények valamennyire működnek.
A Szkeptikus Társaság Történetéből
Aki nem ismeri a társaságot, annak érdemes talán a történettel kezdeni. A
Wikipédia
roppant keveset mond, és a honlapjuk is
szűkszavú
. Már felvillantottam azonban, hogy a társaság elődje a
Tényeket Tisztelők Társasága
ahonnan Vágó István és Hraskó Gábor kivált, mert túl akadémikusnak,
száraznak találták. Egy fontos indoklás volt még, hogy a TTT a vallások
kritikáját nem vállalta fel, amit Hraskó Gábor és Vágó István szeretett
volna.
Ez egy igen értelmes indoklás. Valóban, ha valaki a tudomány mellett
van, és az ezotéria, babona, áltudomány ellen, akkor azon elvek mentén,
amellyel ezt indokolja - konyhafilozófiásan fogalmazva -: racionalitás,
logika, empirizmus, roppant mód érthetetlen, hogy a vallás miért nem
böki a szemét.
A TTT történetére nem térek ki, velük nincs tapasztalatom, és nem ismerem őket.
Mivel Hraskó Gábor és Vágó István ilyen indoklással jöttek el, teljesen
kézenfekvő, hogy olyan szövetségest kerestek, és találtak, amely a
hiányzó oldalt pótolja. Így találkoztak össze a Szabadgondolkodó Honlap
fiatal tagjaival. Ők nyíltan ateisták és a szabadgondolkodó hagyomány is egy érdekes színt vitt az alakuló társaság életébe.
A Szkeptikus Társaság alakulásakor az említett névvitán túl született
egy megegyezés arról is, hogy a társaság úgy áltudomány-ellenes, hogy
az ateizmust is következetesen felvállalja. Ez volt a szabadgondolkodó
platform csatlakozási feltétele. Az egyesülésnekmegfelelően az elnökség
akkor vegyes volt: a szabadgondolkodók talán még nagyobb súllyal is
vettek részt benne. Valójában ők voltak azok, akik több aktivitást is
vállaltak.
Ez az egyesség működött egy ideig, és akkoriban
kezdett problémás lenni, amikor én beléptem. Én a Szabadgondolkodó
Honlap szerkesztőit ismertem, én is az ateizmus felől jöttem a
társaságba, és biztosítottak, hogy az ateizmus a társaságban abszolút
képviselhető. Nekem is fontos volt ez a tényező.
Magam pont ugyanekkor kezdtem el szervezkedni az
Ateista és Agnosztikus Klub
tekintetében. Ezért sem volt számomra égető csatlakozni. De azért lassan belefolytam, és a társasággal együtt
előadói esteke t
szerveztem. A szervezés nagy részét én végeztem, az Ateista és
Agnosztikus Klubból volt, amikor valaki segített a helyszínben, de a
Szkeptikus Társaságból a segítség annyi volt, hogy hirdették, és
eljöttek. Az Szkeptikus Társaságba így szivárogtak át tagok az Ateista
és Agnosztikus Klubból, ami persze nem baj.
A gondok akkor kezdődtek, amikor a Szkeptikus
Társaságban egy Geréb János nevű alak elkezdett olyan nézeteket
képviselni, amellyel kapcsolatban nem csak én gondoltam azt, hogy "hát
ez meg mit keres itt, ha ezt gondolja?" Engem zavart ez legjobban, és
vitatkoztam vele. Nem tagadom, vehemensen.
A másik dolog, hogy
Vágó István közben "rájött", hogy őneki az ateizmus kényes dolog. Ezért
fékezni akarták, hogy a társaságban az ateizmus szerepeljen. Nem a
tagság alkalmazkodott tehát a társaság érdekeihez, hanem a társaság egy
tag érdekéhez. Vágó István a maga ismertségével bizonyos értéket
képviselt, de azért az ő igényei szerint szabni a társaságot azért
túlzás. Különösen azon az üzengetős módon, ahogy ez történt.
Ennek jelei akkor mutatkoztak meg, amikor elkezdtem a blogra írni ateista témában. (
1
,
2
,
3
). Persze nem csak olyan témákról írtam, ami a Szkeptikus Társaságnak azóta elfogadhatatlan valáskritika (ld.
1
,
2
,
3
). Látható, hogy nem voltam monomániás, és nem voltam lusta. A társaságban egyébként igen kevés aktív tag van.
Vágó Istvánnál a ratzingeres cikkem kiverte a biztosítékot. De ekkor
sem egyenesen közelített. Próbálták megoldani a kérdést a blog
szerkesztőségi elveinek bevezetésével. Azaz adminisztratív eszközökkel
próbáltak semlegesíteni. Azonban kilóg a lóláb akkor, amikor ezek a
szabályozások csakis engem sújtanak, máskor pedig nem is működnek.
Szilágyi András csak engem blokkolt, közben Hraskó Gábornak mindmáig
teljhatalma van.
Bár a Szkeptikus Társaság kényes volt az
e-mailezés hangnemére, ez nem akadályozta meg Hraskó Gábort, és Vágó
Istvánt, hogy vastagon személyeskedjenek.
A társaság belső eljárásai
Vágó István következő akciója az volt, amikor a Képes Újságban akart egy
rovatot
. Ide írtam én is egy cikket. Ezt Vágó előbb át akarta írni. Én ezzel
nem értettem egyet, de végül is beleegyeztem, hogy Vágó István az én
cikkemet egyszerűen átírja. Mint egy cenzor, egy diktátor. Az eset
külön érdekessége, hogy mit ahogy látszik, ezek után a cikkem nem
jelent meg. Ezek után úgy gondoltam, hogy ha ennyire megaláznak
valahol, akkor ott én nem maradok. Megjegyzem, a Képes Újságbeli kaland
ugyanolyan rövid életű volt, mint Vágó más opportunista kalandja a
szkepticizmus szférájában.
A cenzúra explicit módon is megmutatkozott.
Hraskó Gábor törölte bizonyos kritikus leveleimet a belső listáról.
Ennyit a demokráciáról. Ilyen egy felvilágosult társaság? Mi volt a
gond ezekkel a levelekkel? Tudománytlanok voltak? Ugyan már.
Törvénytelenek voltak? Nem. Vulgárisak voltak? Nem, még ez sem.
Egyszerűen kritikusak voltak.
Egy dologra vártam, az ekkor kibontakozó
ateizmus-vita végére. Addig azonban részt vettem a Darwin-nap
szervezésében. Itt Pintér András Gábor volt a főnök, és elég sok
munkát, és ötleteket fektettem bele a projectbe. Egészen addig, míg
valami szerintem ésszerű dolgot minden érvelés ellenére nem tudtam
elfogadtatni. Pintér azzal zárta le a vitát, hogy nem kell a projectben
dolgozni. Hát nem. A társaságban sem. Végül is.
Más elgondolásaimat sem övezte sok támogatás.
Véleményem szerint Vágó István fellépései lehet, hogy jól néznek ki, de
végül is nem hoznak semmi tartósat. Ezek öt perces dolgok. A médiát
érdekli, sokak figyelnek rá. De aztán el is felejtik. Lassan mindenki
tudja, hogy a Vágó nem szereti az ezoterikusokat. Na és?
Azt is tudják, mit fog mondani a Vágó, azt is,
hogy hogy érvel. Ugyanazt hajtogatja. Két perc alatt mit is
csinálhatna? Elgondolkodtat ez valakit? Elkezd ettől kritikusan
gondolkodni? Nem. Jön a Társaságba? Nem.
Vágó média-háttere nem olyan nagyon fontos. Túl
van becsülve. A Felvilágosodás nem csupán azzal keltett hatást, hogy
Voltaire, Diderot Madame Dupin szalonjában beszélgettek. Nem, szinte
mindenkinek eszébe jut az, ami fontos volt: Az Enciklopédia. Alkottak
valamit, összefoglaltak valamit. Fennmaradót, hatásosat, állandó hatást
keltőt hoztak létre. Olyasmit, ami a szerzőkhalála után is fennmaradt,
olyasmit, ami akkor is tovább hatott, amikor már nem is voltak.
Manapság egy hasonló project a Wikipédia, aminek
meg vannak a hibái. A Szkeptikus Társaság azonban koránt sem olyan
haladó, mint gondolnánk. Nem elég kreatívak, nem elég modernek ahhoz,
hogy a legújabb, leghatásosabb eszközt használják. Én javasoltam egy
Szkeptikus Wiki létrehozását, ahol több teret lehet adni az ezotéria
kritikájának, mint a Wikipédián. Ahol nem kell harcolni az ellenséggel,
de mégis egy nagy hatású, grandiózus alkotást hozunk létre. Ahol egybe
van gyűjtve mindannak gyümölcse, amin a társaság munkálkodik.
Itt olyan adatokat lehetne rendszerezni, ami
csaló emberekről, csaló társaságokról, esetekről, tanulmányokról,
adatokról, kritikákról szól. Össze lehet fogni, össze lehet foglalni
dolgokat. Tudjuk, hogy ha egy elég nagy rendszer létrejön, az emberek
elkezdik használni, elkezdenek rá támaszkodni. A Wikipédia kollaboratív
jellege a társaságot is összefogja, mindennapi célokat tűz ki eléjük.
Diderot-éknak is nagyon fontos volt az, hogy volt közös ügyük, méghozzá
közös alkotó ügy. Olyan ügy, amiben kis lépésekkel is lehet haladni,
ami növekszik.
De a Szkeptikus Társaság ebben sem pártolt, nekik fontosabb voltak Vágó István kis elhalt projectjei.
A kenyértörés az a társaság tisztújító gyűlésén
jött el, ahol Hraskó Gábor keresztül vitte, hogy az ateizmust száműzzék
a társaságból. Persze bárki lehet ateista, de a programban az ateizmus
nem szerepel.
Ezzel felrúgták a korábbi egyességet, és a
szabadgondolkodók alól kihúzták a széket. A dolgot ugyan megszavazták,
de ez nem jelenti, hogy ez az eljárás jó, helyes, erkölcsös, értelmes,
racionális. Hraskó Gábor beáldozott egy csomó lelkes, dolgozó, kreatív
fiatalt Vágó István személyes érdekeinek jegyében.
A szabadgondolkodók távoztak, és én is. Nem csak
én gondoltam, hogy ez egy tarthatatlan manőver. Én viszont egyenesen
kimondtam, hogy itt kérem Hraskó Gábor és Vágó István aljasul
kihasználta a szabadgondolkodókat. Alakuláskor támaszkodtak rájuk,
igénybe vették a segítségüket. Sok tag jött a Szabadgondolkodó
Honlapról, ahogy az Ateista Klubból is. A jelenlegi vezetőség
természetesen ezt szívesen vette.
Amikor azonban a társaság már megállapodott,
akkor egy „puccsal” megszabadultak a felesleges tehertől. Bár, hogy
felesleges-e, az kérdés. A társaság végül is megszenvedte ezt a
manővert.
Én úgy fogalmaztam, hogy itt került napfényre az,
miről szól a társaság. Arról van szó, hogy Hraskó Gábor és Vágó István
saját kis szalonnájukat sütögetik. Természetesen mindenki szeretne
elérni valamit egy társaságban, és nézi saját érdeklődését, érdekeit,
preferenciáit. De sokszor a társaság, mások érdekeit figyelembe veszi,
és alkalmazkodik ezekhez.
Hraskó Gábor és Vágó István viszont kizárólag
saját érdekeiket nézik, és minden mást alávetnek ennek. Mi is ez?
Mindketten szeretnek nyilatkozni, fellépni, mint az áltudományok elleni
harc felkent szentjei. Vágónak ehhez meg van ugyan a hírneve, de Hraskó
Gábornak nincs. És Vágónak is sokkal jobb az, ha egy társaságra
hivatkozhat. Még Vágó esetén is jobban hangzik az, hogy „A Szkeptikus
Társaság képviseletében”, mint az, hogy „ez Vágó István
magánvéleménye”. Még Vágónak is szüksége van némi plusz autoritásra.
Azt, hogy Hraskó Gábor és Vágó István teljesen
alávetik saját érdekeiknek a társaságot, mi sem igazolja fényesebben,
hogy még az ateizmus tilalma sem szent tehén. Azzal is kényük-kedvük
szerint játszanak. Ez is csak egy eszköz, amivel másokat féken
tartanak. Ez sem egy elv, hanem egy opportunista eszköz, amit
bekapcsolnak, ha kell, és kikapcsolnak, ha nem kell.
Régen Vágó még így
írt
:
"Szóba
kerültek az egyházak. Azt hiszem, hogy nekünk (ezt a legfontosabbnak
tartom) van egy látens szövetségesünk, akiket perbe lehetne hívni
magunk mellett. Jézus isteni eredetét az Újtestamentum a csodáival
bizonyítja leginkább. Kézrátéttel gyógyít leprást, a vak lát, a sánta
újra jár. Halottakat támaszt fel. Kérem szépen, ma ezrével járkálnak
itt ilyen emberek. A legfontosabb csoda az Újtestamentumban, hogy
feléled, reinkarnálódik. Itt mindenkinek reinkarnációi voltak. Ebben az
országban mindenki már valahol élt. Igaz, hogy Németországban, Rómában,
Párizsban, de azt még nem hallottam, hogy én Bangladesben voltam
patkány. Érdekes, ezekre nem emlékeznek. Azokra emlékeznek, amit
halvány olvasmányélményekből tudnak, hogy ilyen hely is van. Párizsban
voltam kokott, hát miért nem volt Kenyában viziló? Tőlem lehet haza
harcos is. Csak sem Nigériát, se a hauzát nem ismeri, sem a harcost,
ezért nem mondja. Miért nem szólítjuk meg az egyházat? Szólaljanak meg
ebben az ügyben! Mit szólnak a reinkarnálódott, kézrátétes telepatikus
fenoménekhez? Tessék kikérni maguknak!"
Zavaros egy
gondolatmenet. Mintha a keresztény egyházakkal barátkozna, miközben a
keleti egyházakat kritizálja. De hogy jön ez össze? Jézust, mintha
bizonyítottan hiteles csodatevőnek mondaná. Hogy mondhat ilyet egy
szkeptikus? Hogy barátkozhat a keresztény egyházakkal valaki, aki, mint
később kiderül, ateista? Talán, mert pillanatnyi érdekei szerint azt
hiszi, hogy ez így jó? Egyszerű: Vágó egy rövidlátó, mesterkedő, önző
opportunista.
Az ateizmus kálváriája
Később Vágó István és Hraskó Gábor teljes
mellszélességgel kiállt, és olyan ateistának mutatta magát, amennyire
csak lehet, amikor Richard Dawkins könyvéről tartottak sajtótájékoztatót
. És nem is csak a maguk felelősségére, hanem bizony a Társaság
nevében. Miért is? Azért, mert Dawkins mégiscsak valaki. Az ő fényében
sütkérezni még vágónak is megéri.
Vgay például Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel folytattunk beszélgetést (jelen voltam), amelyről ő így
számol be
:
" K.: A Társaság tehát elkötelezetten darwinista?
V.: Igen, úgy tűnik, és honlapjuk szerint
a naturalista világkép mellett törnek lándzsát, mely szerint csak
egyetlen, az anyagi világ létezik, melynek teljes egészében részei
vagyunk magunk is – eddig az idézet.
K.: Ezek szerint elkötelezett materialistákról lenne szó?
V.: Úgy tűnik igen, és a vallások kritikáját is felvállalták."
Tehát felvállaltuk.
Vagy például itt egy interjú, ahol Vágó az ateizmusról
beszél
. Természetesen a vezérnek meg szabad szegni az elveket. És ez is a
társaság blogjában felvállalva, és Hraskó Gábor tapsikolásával.
Vagy például Hraskó Gábor egy
nyilatkozata
: „Ha
valaki olyasmit állít, ami nem tesztelhető, mint pl. Isten léte, az nem
tekinthető tudományos elméletnek, mert nem ellenőrizhető egzakt
módszerekkel.”
Vagy Marosán György cikke a
Népszavában:
"
Luxus-e az ateizmus?
Az ateizmus az élet kiváltságosainak luxusa,
azoké, akik mindent megkaptak, azt a lehetőséget is, hogy a tanulásnak,
a kutatásnak szenteljék életüket” – jelentette ki a római Szent
Péter-bazilikában mondott nagypénteki szentbeszédében Raniero
Cantalamessa apostoli prédikátor. Elgondolkoztató állít ..."
Az ateizmus maradványa az is, hogy
mindmáig legális
a Szkeptikus Társaságban a kreacionizmus, az intelligens tervezés
elleni küzdelem. Az ateizmus, a valláskritika ezen formája megmaradt.
Az ID az áltudomány és az istenes vallás átfedését képezi. Itt nem
sikerül ketté választani a két területet. Mert nincs is semmi, ami
empirikus szempontból megkülönbözteti őket. MInd az ezotéria, mind a
vallások empirikusan igazolatlan vagy cáfolt nézetek. Mindkettő
ugyanúgy elfogadhatatlan egy következetes szkeptikusnak, empirikus
racionalistának. Az ID elleni harc a Szkeptikus Társaság
"skizofréniájának epicentruma".
Ha az időrendi sorrendet nézzük, akkor
lelepleződik, mi történhetett: Vágó István bizonyára valóban készen
állt, hogy az ateizmus ügyét is felkarolja. 2007 novemberében a Dawkins
könyv kiadásával indított egy kampányt. Ezután - ahogy erről
panaszkodott - külső kritika (nem tőlem) érte, és ez a munkahelyén
csapódhatott le. Bizonyos körök nem volt kívánatos Vágó ateizmusa, ha
ennyire kiteszi az ablakba.
Ami Vagó Istvánnak gondot okozhatott, az
bizonyára inkább a saját nyilatkozatai. Azokat kapták fel jobban a
hírek, nem az én blogbejegyzéseimet. A blogbejegyzések csak ennek
következtében voltak kínosak neki, hogy ha valaki, aki felfigyel a
médiabeli saját tevékenységeire, és ezek után ránéz a blogra, akkor még
ott is ateizmust talál. Csak ilyen közvetve volt neki gondja az én
cikkeimmel. Kellemetlenek voltak, de csak azért, mert ő maga vihart
kavart maga körül.
Vágó rájött, hogy hibázott. Egy racionális,
felvilágosult gondolkodó ilyenkor mit tesz? Elismeri, hogy hibázott,
esetleg változtat. De magán, a saját döntésein, a saját viselkedésén.
Ha én hibáztam, akkor nekem kell változtatnom, nem? Esetleg egy ilyen
beismerés mellett szépen megkérheti a társaságot, hogy fogjuk vissza
időlegesen az ateizmust. Olyat nem ildomos követelnie, hogy "mivel
nekem nem jó a társaság, változtassuk meg".
Anti-filozofikus attitűd
Nem csak az ateizmussal vannak azonban ilyen
skizofrén helyzetben a Szkeptikus Társaság vezetői. Ilyen a filozófia
is. Hraskó Gábor sokszor fogalmazott úgy, hogy abból kivehető, számára
a filozófia nem fontos, nem érdekes, nem akar ezzel foglalkozni, ezt is
ki akarják zárni a társaságból.
Hraskó Gábor: „De én a továbbiakban nem kívánok filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni. „ Vagy például
ugyanitt
Szilágyi András (ezidőben alelnök): „ A filozófia túl van értékelve.”
Miközben Hraskó Gábor bizonyos esetekben olyan
filozófia-ellenes, hogy csak na, aközben máskor meghívják Laki Jánost a
klubba előadni. És ezt Hraskó Gábor lelkesen harangozza be a blogban
. Hogy aztán később úgy érveljen, hogy szimplán nem ért egyet Laki Jánossal, és kész.
Mi ennek a magyarázata? Természetesen jó dolog
Laki János fényében sütkérezni. De azért filozofálni az mégiscsak
megerőltető szellemi tevékenység. Netalántán gondolkodni is kellene. És
egy biztos, ha a filozófia ellent mond Hraskó Gábornak, akkor annál
rosszabb a filozófiának. Akkor már inkább kidobja
az ablakon.
„Laki előadásával tényleg nem értettem egyet -
és nem csak én nem. Ő azzal a divatos tudományfilozófiával azonosul
(legalábbis ezt adta elő nekünk), miszerint a tudomány is folyamatosan
mást és mást mond, tehát a mai ismeretünk semmivel sem állít
pontosabbat a természetről, mint mondjuk a 200 évvel ezelőtti. Ezzel
nem tudok egyetérteni. Teljesen ellentmond a tudomány kummulatív
természetével - épp azzal, amiben leginkább különbözik az ezotériától
és az áltudományoktól.”
Hraskó Gábor itt kb. olyan viszonyban van a filozófiával, mint az ezoterikusok a tudománnyal.
(i) Laki János álláspontját nem érti, nem is tudja felfogni. Nincsenek meg hozzá a megfelelő eszközei.
(ii)
Az álláspontját tévesen egy pár évtizede divatos nézettel azonosítja
(feyerabendi anarchizmus). Idáig lát filozófiában, ennél modernebb
fejleményeket nem ismer.
(iii)
Saját álláspontját olyan módon fogalmazza meg, ami még ennél is
régebbi, kb száz éves megfogalmazás, és ma már ezzel tényleg nevetséges
előhozakodni ("kummulatív", [sic]).
Egész pontosan: Laki János tudtommal nem relativista a tudományt
illetően. Viszont ő, és sokan mások kritizálják a tudomány kumulatív
felfogását. Hraskó lehet, hogy olvasott valamit Lakitól, és mivel nem
ért egyet vele, makacsul egy olyan megfogalmazáshoz köti magát, amit ők
kritizálnak. Pedig teljesen felesleges kumulatív tudományról beszélni.
Tehát Hraskó tájékozatlan, nem ismeri el a szakember hozzáértését, a
saját véleményét egyenrangúnak gondolja, érvelés és vita kizárásával
(„nem kívánok filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozni”) dogmatikusan
ragaszkodik a véleményéhez. Abszolút ezotéria.
Hraskó Gábor problémáját a filozófiával
ebben
a cikkben is jeleztem. A részleteket itt nem fogalmaznám újra
meg,csupán a konklúziót Hraskó és a Társaság érdekében. Ha a szkeptikus
társaság áltudománnyal foglalkozik, azt kritizálja, akkor megfelelő
ideológiai alapokról kell ezt tenni. Ez pedig mély tudományfilozófiai
ismereteket szükségeltet. Nem lehet kikerülni a kérdést.
Teljesen felesleges, önlejárató az a kritikus,
akit az elméleti alapoknál könnyedén meg lehet fogni. Hraskó Gábor a
tudományosságról tévesen nyilatkozott. Lejáratta a tudományt és magát.
Ezzel semmi jó szolgálatot nem tett az ügynek, amelyet szolgálni akart.
A baki oka nem egyszeri tévedés, hanem az, hogy Hraskó Gábor olyanról
nyilatkozott, amihez nem ért. Olyan dologról, amihez nem is akar
érteni, amit vehemensen ki akar zárni.
Egy racionális társaság vezetőjének ildomos
ismerni az önkritikát, és képes a társaság és az ügy érdekeit előtérbe
helyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy (i) Hraskó Gábornak nem volna
szabad nyilatkoznia arról, mi a tudományosság feltétele (mert
filozófiai kérdés), vagy (ii) erősen ki kéne kérnie szakértő
véleményét, és oda is figyelni rá. Nem úgy, mint ahogy Laki Jánossal
tette.
A filozófiai elmélyedés hiányában a tudományról, tudományosságról olyan
nyilatkozatok születnek, amelyet az ezoterikusok könnyedén kikezdenek.
Egy példa erre
:
"Tudományos gondolkodáson pedig módszert értünk. Azt, amit az előbb is számon kértem, hogy minden állítást bizonyítani kell. "
Nos, ha a Szkeptikus Társaság ilyen magas labdát
ad fel, akkor ne csodálkozzon, ha könnyedén lecsapják. Ugyanis a
természettudományok soha nem tudnak bizonyítani egyetlen állítást sem,
mindig csak bizonyos fokig (valószínűséggel) igazolják azokat (ha
sikerül).
Ennek ellenére: "
Nem elég ígérni, bizonyítani kell\".
szól a cím a blogban. Vágó így
fogalmazott
: "Aki állít valamit, az bizonyítsa is be!"
A tudományrólalkotott vulgáris kép kell ahhoz,
hogy valaki azt higgye, a fizika bizonyítja az elméleteit. Nem
bizonyítja. A természettudományok igazolnak.
Korábban még én voltam az, aki
lecsapott
Tasi István hasonlóan képzetlen érvelésére:
"Nincs itt lehetőségem a részletes kritikára, hogy csak utaljak a
filozófiai hibákra: századunk eleje óta tisztában kell lenni azzal,
hogy a tudományban mit jelent a „tény", „hipotézis", „elmélet",
„bizonyítás", „igazolás" (...)"
Ez az írás pedig átment Hraskó
Gábor kezei között. Érdekes módon ő nem tanult belőle, ő később is
tudományos bizonyításról beszélt. Tasi István viszont tanult a
dologból. (Feltételezem, hogy Tasi István az ÉRTEM mozgalom tagja, vagy
közeli viszonyban vannak).
A lényeg, hogy az eset illusztrálja azt, hogy a
filozófiai képzetlenség micsoda bakit eredményez, erre milyen könnyen
le lehet csapni a másik oldalon. Azt is, hogy Hraskó Gábor és a
scientista szkeptikusok ezt a hibát rendre elkövetik.
De Hraskó Gábor nem ismeri az önkritikát, és azt
sem, hogy ne csak a maga érdekeinek önző sáfára legyen. Ebben pedig a
racionális, felvilágosult embertől pont ugyanolyan messze van, mint
bármely ezoterikus.
A sarlatán Szkeptikus Társaság
A Szkeptikus Társaság azzal foglalkozik, hogy
különböző csalók és szélhámosokat kritizáljon, akik kihasználják az
embereket. Kihasználják a tudatlanságukat, butaságát, és közben sokszor
maguk is tudatlanok és buták.
Például, mit szóljunk ahhoz, amikor Vágó István egy olyan (
1
,
2
,
3
)
(
és egy másikban
) szerepel, ami igencsak manipulatív, igencsak tekintélyelvű,
semennyire nem szkeptikus, nem tudományos? Vágó István azt állítja,
hogy egy bizonyos hitelintézet segítenek a legjobb hitel
megkeresésében. Nos, Vágó István, tudja ezt kettős vak kísérlettel
igazolni? Vagy hol van a fogyasztó kávé hatásosságát kettős vak
kísérlettel igazoló cikk, amely referált tudományos folyóiratban jelent
meg?
Megismétlem Vágó mondását: "Aki állít valamit, az bizonyítsa is be!" Bizonyította-e Vágó a reklámban állítottakat? Nem.
Szóval Vágó István arra buzdít, hogy az egyik
cégnél pár ezer forintos kütyünél ne bízzunk meg a cégben, hanem
járjunk utána, ellenőrizzünk, kétkedjünk!
Ugyanez a Vágó
István a fogyasztó kávéval egy eléggé sarlatángyanús dolgot akar ránk
sózni. A hiteltanácsadó intézetnél pedig kifejezetten arra buzdít, hogy
a mikor több millió forintról döntünk, akkor bízzunk meg egy cégben, ne
magunk intézzük az ügyet, ne járjunk utána! Ne legyünk szkeptikusak!
Mint láthattuk, a Szkeptikus Társaság ugyan
véletlenül a jó ügy, a tudomány mellett áll, de valójában a
tudományfilozófia hiányában ezt nem tudja megfelelő alapokra helyezni.
Csupán véletlenül állnak a jó oldalon. Valójában módszereikben,
szellemi szintjükben nem különbek az ezoterikusoknál. Ugyanúgy jellemző
rájuk a tudatlanság, a több tudásra való törekvés korlátossága, a
makacsság, a kritizálhatatlanság, az önkritika hiánya.
Ez nem racionalitás, nem tudományos
szkepticizmus, ez az, ami a tudománynak legrosszabbat tehet, amit a
tudomány-ellenesek legbőszebben felemlegetnek: scientuzmus. Igen, a
scientizmus nem jellemző a tudományra, de jellemző a Szkeptikus
Társaságra.
Jellemző továbbá az is, hogy átvágnak, becsapnak,
kihasználnak másokat, és még azt se mondhatjuk, hogy "nem baj, pénzben
nem károsítanak meg senkit". Mert tagdíjat bizony szednek.
A Szkeptikus Társaság véleményem szerint soha nem
lesz olyan jelentős, hogy majd valamilyen kutató vegye tanulmányainak
tárgyává. Ugyanakkor pár száz embernek érdekes lehet képet kapnia róla,
és pár tucat embernek, aki esetleg a belépés őrült gondolatával
játszadozna, érdemes lehet elolvasnia, mit mond egy hajdani tag.
virtus
math
23:19
Még nincsenek kommentek.
Itt szólhatsz hozzá
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
|